Szervezete számára a rák csak egy a sok lehetőség közül, amelyek arra kényszerítik Önt, hogy változtasson az önmagával és testével kapcsolatos látás- és bánásmódján is. A rák, mint fizikai betegség, nem jöhet létre küszöb alatt lapuló, erős érzelmi zaklatottság és mélyen ható frusztráció nélkül. Ahogy a gyomokat is gyökerüknél fogva kell kirántani, a rákot is hasonlóképp kell kezelni, különben újra megjelenik.
A rák gyógyítása kizárólag a testi-, érzelmi-, és szellemi egység megteremtésével lehetséges.
Ez olyan, mintha a kertész egy elszáradó fánál a lehullott, elszáradt leveleket öntözgetné, holott tudja, hogy a megoldás a gyökereknél van. Amikor a kertész a gyökereket öntözi, akkor a problémát az okok szintjén kezeli. Ennek következménye, hogy a fa gyorsan és természetes módon regenerálódik. Egy kertész számára az elszáradt levelek látványa nem utal halálos betegségre. Tudja, hogy a levelek lehullását a levelek és egyben az egész növény tápanyag- illetve vízhiánya okozza.
Nincs olyan nap, hogy a szervezet ne produkálna milliónyi rákos sejtet. Egyes emberekben, akik erős, de átmeneti stressz alatt állnak, jóval több rákos sejt keletkezik, mint máskor. Ezek klaszterekbe rendeződnek, amelyek eltűnnek, ha a stressz alábbhagyott. Fizikai és érzelmi stressz esetén lecsökken a DNA-karakterű rákellenes anyag, az interleukin II képződése, és megemelkedik, amikor újra ellazultak és boldogok vagyunk. Ezért a legtöbb „rákos megbetegedés” mindenféle orvosi beavatkozás nélkül elmúlik, anélkül, hogy jelentős kárt okozott volna. Ebben a percben is emberek millióinak van rákja, anélkül, hogy tudnának róla. Másrészről, ugyanakkor emberek milliói gyógyulnak meg, anélkül, hogy tudnának róla.